Minden egyes helyzetet különbözőképpen kell kezelni, és ugyanígy a bevezetendő egészségügyi és biztonsági előírások is nagyban eltérhetnek. A munkavállalónak szüksége lehet orvosi rehabilitációra (pl. gyógytorna), foglalkozási rehabilitációra (pl. új készségek elsajátítása, ha nem tudja ugyanazt a munkát ellátni, mint előtte) vagy a munkahely átalakítására a fizikai teher felbecsülését követően, esetleg a munkaidő módosítására, hogy csökkentse a kimerültséget és a csúcsidőben utazás szükségességét..

A

A kockázatértékelés a munkahelyi biztonság és egészségvédelmi kockázatmenedzsment azon lépése, amelynek keretében megtörténik a munkavállalókat fenyegető potenciális kockázatok és veszélyek beazonosítása, majd döntés születik a bevezetendő védőintézkedésekről és megelőző lépésekről. Ez egy dinamikus folyamat, ami a szervezetek számára proaktív politikák bevezetését teszi lehetővé a munkahelyi kockázatok menedzselése érdekében. (Source)

szerepe

A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi felelős támogathatja az eredményes visszatérési folyamatot kockázatértékelés készítésével, amikor a munkavállalók visszatérnek a munkába betegség vagy sérülést követően, valamint olyan egészségi állapotban, ami hatással lehet a munkájukra. A következő kérdéseket kell figyelembe venni a kockázatértékelésnél:

• A korábbi munkakörben történő foglalkoztatás veszélyeztetné-e a munkavállaló egészségi állapotát? (pl. munkateher, műszak)
• A munkavállaló biztonságos és hatékony munkavégzést biztosító képességei megváltoztak-e a betegség vagy sérülés következtében? (pl. magaslati munkavégzés korlátozható, amennyiben szédülés vagy eszméletvesztés kockázata fennáll)?
• A munkavállaló folyamatos kezelés alatt áll? 
• Vannak lehetséges következményei a munkavállaló gyógyszereinek?

A munkahely személyre szabása

Átmeneti intézkedéseket lehet végrehajtani a munkahelyen, amíg a munkavállaló felépül. Amennyiben a sérülés vagy betegség végleges korlátozást jelent, ezek az intézkedések és a munkahely egyénre szabása hosszútávon is megfontolható, figyelembevéve a

A munkaképességet úgy lehetne leírni, mint egyensúlyt az egyén erőforrásai és a munkával kapcsolatos tényezők között. A munkaképességet szintén befolyásolja a munkahelyen kívüli környezet. Az egyéni erőforrások közé tartoznak a következő elemek: (1) egészség és funkcionális képességek; (2) kompetenciák és készségek; (3) értékek, attitűdök és motiváció. A munkával kapcsolatos tényezők alatt a munka tartalmát, a munkakörnyezetet, a munkaszervezést és a vezetést értjük. (Forrás)

-csökkenést.

Példák a munkahely korrekciójára többek között:

• A munkaállomás személyre szabása (pl. újrakalibrálni a berendezéseket a biztonság javítása érdekében, vagy a helyiség megközelíthetőségének javítása);
• Rugalmasabb munkaidőbeosztás (pl. a kezelésekben való részvétel vagy egyéb orvosi időpontok érdekében);
• Csökkentett munkateher (pl. másik munkakör felajánlása).

Az eredményes munkába való visszatérés elemei (HR modul)

Példák a helyes gyakorlatra

A hazai szabályozás leginkább a A foglalkozási (vagy munkahelyi) rehabilitáció célja az egyént képessé tenni fizikális vagy mentális akadályok leküzdésére, hogy megtarthassa munkáját, illetve visszatérhessen a munkába vagy egyéb hasznos foglalkozásba. körében tárgyalja a munkába való visszatéréshez kapcsolódó kérdéseket. A hazai munkavédelmi szabályok komoly kötelezettségeket írnak elő a munkáltatókkal szemben a megváltozott

A munkaképességet úgy lehetne leírni, mint egyensúlyt az egyén erőforrásai és a munkával kapcsolatos tényezők között. A munkaképességet szintén befolyásolja a munkahelyen kívüli környezet. Az egyéni erőforrások közé tartoznak a következő elemek: (1) egészség és funkcionális képességek; (2) kompetenciák és készségek; (3) értékek, attitűdök és motiváció. A munkával kapcsolatos tényezők alatt a munka tartalmát, a munkakörnyezetet, a munkaszervezést és a vezetést értjük. (Forrás)

ű munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatban, melynek keretében szükséges elősegíteni a foglalkoztatásukat a munkakörülmények módosításával. A hátrányos megkülönböztetés tilalmából adódóan természetesen a munkaviszony megszüntetésének indoka sem lehet a megváltozott

A munkaképességet úgy lehetne leírni, mint egyensúlyt az egyén erőforrásai és a munkával kapcsolatos tényezők között. A munkaképességet szintén befolyásolja a munkahelyen kívüli környezet. Az egyéni erőforrások közé tartoznak a következő elemek: (1) egészség és funkcionális képességek; (2) kompetenciák és készségek; (3) értékek, attitűdök és motiváció. A munkával kapcsolatos tényezők alatt a munka tartalmát, a munkakörnyezetet, a munkaszervezést és a vezetést értjük. (Forrás)

. Az új Munka Törvénykönyve szellemiségébe illeszkedően a védelem szűkebbnek tekinthető, mint Európa más országaiban. Az említett Munka Törvénykönyve, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben) mellett a megváltozott

A munkaképességet úgy lehetne leírni, mint egyensúlyt az egyén erőforrásai és a munkával kapcsolatos tényezők között. A munkaképességet szintén befolyásolja a munkahelyen kívüli környezet. Az egyéni erőforrások közé tartoznak a következő elemek: (1) egészség és funkcionális képességek; (2) kompetenciák és készségek; (3) értékek, attitűdök és motiváció. A munkával kapcsolatos tényezők alatt a munka tartalmát, a munkakörnyezetet, a munkaszervezést és a vezetést értjük. (Forrás)

ű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény, illetve a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet tekinthető fontosnak a témával kapcsolatosan.