A hatékony munkába visszatérési politikákban a következő elemek közösek:

• Megbetegedési arányok és -folyamatok figyelemmel kísérése: a betegállomány nyomon követése azért fontos, hogy azonosításra kerüljön, hol szükséges beavatkozni. A munkába való visszatérési programok kapcsán az egyértelmű célok meghatározása segít beazonosítani, hol működik megfelelően, és hol szorul korrekcióra. (pl. újragondolt célok, a betegszabadság költségének csökkentése, stb.) 
• Alakítson ki egy támogató munkahelyet: A munkába való visszatérést nyitott és támogató módon kell megvitatni. A munkavállalókkal kialakított nyílt kommunikáció bátorítja az egészségi problémák korai bejelentését, ami jelentősen növelheti az eredményes visszatérést. A munkahelyek alkalmazkodását a visszatérő dolgozókhoz egyértelműen kommunikálni kell a munkatársak felé, miközben tiszteletben kell tartani a titoktartáshoz való jogot.
• Az ismétlődés megakadályozása: Szorosan működjön együtt egy foglalkozásegészségügyi szolgáltatóval, hogy megértse a mögöttes okait az ismétlődő megbetegedéseknek vagy sérüléseknek, és orvosolja azokat.
• Következetes kommunikáció: Legyen szoros kapcsolatban a munkavállalóval és a többi érintettel az egész munkába visszatérési folyamat alatt. A helyzettől és a vállalattól függően ez érintheti a munkáltatót, a munkahelyi biztonság és egészségvédelmi tanácsadót, az egészségbiztosítót és bármilyen egészségügyi és foglalkozási rehabilitációs szolgáltatót (figyelembe véve az egészségügyi titoktartáshoz való jogot).
• Fontoljon meg praktikus intézkedéseket, hogy támogassa a visszatérő munkavállalót: Beszéljék át a visszatérés előtt a munkavállalóval a szükségleteit. Ha lehetséges, készítsenek közös tervet arra, hogy miként lehetne a munkahelyi feltételeket a szükségleteihez igazítani. A munkahelyi változások jelenthetik a munkaállomás adaptációját, még rugalmasabb munkarendet (pl. kezelések vagy orvosi találkozók miatt), illetve csökkentett munkacélokat.
• Fenntarthatóság támogatása: Amikor a sérült vagy beteg munkavállaló visszatér a munkába, rendszeresen ellenőrizze fejlődését. Bátoritsa, hogy mondja el a mukahelyi változások hatását, és hogy milyen további támogatásra lenne szüksége. Emellett emlékeztesse arra, hogy rendszeresen adjon tájékoztatást az egészségi állapotának változásáról, hogy azokat kezelni lehessen.

A hazai szabályozás leginkább a A foglalkozási (vagy munkahelyi) rehabilitáció célja az egyént képessé tenni fizikális vagy mentális akadályok leküzdésére, hogy megtarthassa munkáját, illetve visszatérhessen a munkába vagy egyéb hasznos foglalkozásba. körében tárgyalja a munkába való visszatéréshez kapcsolódó kérdéseket. A hazai munkavédelmi szabályok komoly kötelezettségeket írnak elő a munkáltatókkal szemben a megváltozott

A munkaképességet úgy lehetne leírni, mint egyensúlyt az egyén erőforrásai és a munkával kapcsolatos tényezők között. A munkaképességet szintén befolyásolja a munkahelyen kívüli környezet. Az egyéni erőforrások közé tartoznak a következő elemek: (1) egészség és funkcionális képességek; (2) kompetenciák és készségek; (3) értékek, attitűdök és motiváció. A munkával kapcsolatos tényezők alatt a munka tartalmát, a munkakörnyezetet, a munkaszervezést és a vezetést értjük. (Forrás)

ű munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatban, melynek keretében szükséges elősegíteni a foglalkoztatásukat a munkakörülmények módosításával. A hátrányos megkülönböztetés tilalmából adódóan természetesen a munkaviszony megszüntetésének indoka sem lehet a megváltozott

A munkaképességet úgy lehetne leírni, mint egyensúlyt az egyén erőforrásai és a munkával kapcsolatos tényezők között. A munkaképességet szintén befolyásolja a munkahelyen kívüli környezet. Az egyéni erőforrások közé tartoznak a következő elemek: (1) egészség és funkcionális képességek; (2) kompetenciák és készségek; (3) értékek, attitűdök és motiváció. A munkával kapcsolatos tényezők alatt a munka tartalmát, a munkakörnyezetet, a munkaszervezést és a vezetést értjük. (Forrás)

. Az új Munka Törvénykönyve szellemiségébe illeszkedően a védelem szűkebbnek tekinthető, mint Európa más országaiban. Az említett Munka Törvénykönyve, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben) mellett a megváltozott

A munkaképességet úgy lehetne leírni, mint egyensúlyt az egyén erőforrásai és a munkával kapcsolatos tényezők között. A munkaképességet szintén befolyásolja a munkahelyen kívüli környezet. Az egyéni erőforrások közé tartoznak a következő elemek: (1) egészség és funkcionális képességek; (2) kompetenciák és készségek; (3) értékek, attitűdök és motiváció. A munkával kapcsolatos tényezők alatt a munka tartalmát, a munkakörnyezetet, a munkaszervezést és a vezetést értjük. (Forrás)

ű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény, illetve a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet tekinthető fontosnak a témával kapcsolatosan.

Példák a helyes gyakorlatokra