A következő elemek segíthetik a munkába visszatérést egy megbetegedést vagy sérülést követően a megfelelő időben:

• Munkába való visszatérési politika kidolgozása: Javasolt a munkáltatók számára egy olyan visszatérési politika kidolgozása, amit integrálnak a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi, valamint betegállomány menedzsmentbe, illetve a fogyatékossággal kapcsolatos szabályzatba. A szabályzat rögzíthet olyan részleteket, mint például a résztvevők szerepét és felelősségét, a munkavállalóval kapcsolatos tájékoztatási feladatokat, és a munkahely adaptációs lépéseit.
• Minél korábban tegyenek lépéseket: A munkába való sikeres visszatérés esélye sokkal nagyobb, amikor már a hiányzás kezdetekor lépéseket tesznek. A munkavállaló egészségügyi problémáinak kezelését kell a középpontba helyezni, annak érdekében, hogy visszatérhessen a munkába, amilyen hamar csak lehetséges.
• Egyéniesített megoldások: A reintegráció érdekében tett intézkedéseket a munkavállaló szükségleteihez és képességeihez kell igazítani, szemben az általánosító szabályok alkalmazásával.
• A képességekre és nem a fogyatékosságokra összpontosítani: Bár a

  A munkaképességet úgy lehetne leírni, mint egyensúlyt az egyén erőforrásai és a munkával kapcsolatos tényezők között. A munkaképességet szintén befolyásolja a munkahelyen kívüli környezet. Az egyéni erőforrások közé tartoznak a következő elemek: (1) egészség és funkcionális képességek; (2) kompetenciák és készségek; (3) értékek, attitűdök és motiváció. A munkával kapcsolatos tényezők alatt a munka tartalmát, a munkakörnyezetet, a munkaszervezést és a vezetést értjük. (Forrás)

  megváltozhatott, sokkal hasznosabb a megmaradt készségekre és képességekre összpontosítani, és ennek megfelelően újratervezni a munkahelyi feladatokat.
• Átfogó intézkedések: A munkába való visszatérést elősegítő intézkedéseket a teljes folyamatra figyelemmel szükséges megtenni. A munkahelyi feltételektől kezdve a szociális és egyéni tényezőkig mindent figyelembe kell venni (pl. a kezeléssel kapcsolatos utazási nehézségek, a munkatársi együttműködési hajlandóság, stb.).
• Kommunikáció és közös célok: Egy jó visszatérési eljárás számtalan személyt érint, a munkavállalót, a munkáltatót, a humánerőforrás menedzsert és munkavédelmi szakértőt, a kezelőorvost, a társadalombiztosítót és a képző intézetet. Bár különböző kötelezettségeik vannak az eljárás során, mindenkinek azonos célért kell dolgozni, ami egy gyors, hatékony és fenntartható A munkába való visszatérés fogalma felölel minden olyan eljárást és kezdeményezést, ami a munkahelyre való visszailleszkedést segíti olyan emberek számára, akik munkaképesség vagy -készség csökkenést éltek át, akár rokkantság, akár betegség vagy idősödés következtében. .

Itt olvashat többet a munkaszervezésről, mint a munkába való visszatérés eljárásának része (munkavédelmi szakértői modul).

Példák a helyes gyakorlatra

A hazai szabályozás leginkább a A foglalkozási (vagy munkahelyi) rehabilitáció célja az egyént képessé tenni fizikális vagy mentális akadályok leküzdésére, hogy megtarthassa munkáját, illetve visszatérhessen a munkába vagy egyéb hasznos foglalkozásba. körében tárgyalja a munkába való visszatéréshez kapcsolódó kérdéseket. A hazai munkavédelmi szabályok komoly kötelezettségeket írnak elő a munkáltatókkal szemben a megváltozott

A munkaképességet úgy lehetne leírni, mint egyensúlyt az egyén erőforrásai és a munkával kapcsolatos tényezők között. A munkaképességet szintén befolyásolja a munkahelyen kívüli környezet. Az egyéni erőforrások közé tartoznak a következő elemek: (1) egészség és funkcionális képességek; (2) kompetenciák és készségek; (3) értékek, attitűdök és motiváció. A munkával kapcsolatos tényezők alatt a munka tartalmát, a munkakörnyezetet, a munkaszervezést és a vezetést értjük. (Forrás)

ű munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatban, melynek keretében szükséges elősegíteni a foglalkoztatásukat a munkakörülmények módosításával. A hátrányos megkülönböztetés tilalmából adódóan természetesen a munkaviszony megszüntetésének indoka sem lehet a megváltozott

A munkaképességet úgy lehetne leírni, mint egyensúlyt az egyén erőforrásai és a munkával kapcsolatos tényezők között. A munkaképességet szintén befolyásolja a munkahelyen kívüli környezet. Az egyéni erőforrások közé tartoznak a következő elemek: (1) egészség és funkcionális képességek; (2) kompetenciák és készségek; (3) értékek, attitűdök és motiváció. A munkával kapcsolatos tényezők alatt a munka tartalmát, a munkakörnyezetet, a munkaszervezést és a vezetést értjük. (Forrás)

. Az új Munka Törvénykönyve szellemiségébe illeszkedően a védelem szűkebbnek tekinthető, mint Európa más országaiban. Az említett Munka Törvénykönyve, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben) mellett a megváltozott

A munkaképességet úgy lehetne leírni, mint egyensúlyt az egyén erőforrásai és a munkával kapcsolatos tényezők között. A munkaképességet szintén befolyásolja a munkahelyen kívüli környezet. Az egyéni erőforrások közé tartoznak a következő elemek: (1) egészség és funkcionális képességek; (2) kompetenciák és készségek; (3) értékek, attitűdök és motiváció. A munkával kapcsolatos tényezők alatt a munka tartalmát, a munkakörnyezetet, a munkaszervezést és a vezetést értjük. (Forrás)

ű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény, illetve a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet tekinthető fontosnak a témával kapcsolatosan.