A rugalmas munkaidőre vonatkozó gyakorlatok előnyt jelenthetnek a munkáltató és a munkvállaló számára egyaránt. A munkáltató számára azáltal, hogy a munkaidő a szervezeti szükségletekhez igazítható és így a munkaerő csökkenthető a csúcsidőn kívül, míg a munkavállaló számára azért, mert a rugalmas munkaidőbeosztás segíthet a munka és magánélet egyensúlyának megteremtésében.

Különösképpen az idősebb munkavállalóknak segíthet abban a

A rugalmas munkaidő beosztás mind az egyéni, mind a szervezeti szükségletek érvényesülését elősegítheti azzal, hogy változtatásokat eszközöl az időben (mikor), a helyszínben (hol) és a munkavégzés mikéntjében (hogyan). (Forrás)

, hogy összeegyeztessék a munkát a magán- és családi élet kihívásaival, hiszen gondoskodási kötelezettségük vagy egészségügyi ellátásuk ezt indokolhatja. Az ilyen terhelés kezelésének elmulasztása jelentős stresszt és hiányzást okozhat.

Néhány megfontolandó példa a rugalmas munkaidő gyakorlatára:

• Kötetlen munkaidős rendszerek, éves munkaidőkeret,

  Ez egy olyan munkaviszony, amelyben egy munkáltató két (vagy több) munkavállalót vesz fel egy teljes idejű állás betöltésére. Ez a részmunkaidős foglalkoztatás egyik formája, ami biztosítja, hogy a megosztott állás tartósan be legyen töltve. (Forrás)

  vagy munkafelosztás segíthet abban, hogy a munkavállaló jobban megtalálja a munka és a magánélet egyensúlyát;
• A részmunkaidős munkavégzés segítséget nyújthat a nyugdíjba való átvezetés során;
• Rugalmas nyugdíjazási megoldások (pl. részmunkaidős nyugdíjba vonulás, nyugdíj és munkabér kombinációja); 
• Távmunka, otthoni vagy közelebbi irodában munkavégzés csökkenti az utazással járó stresszt és segít elkerülni a fáradtságot, valamint megfelelő időt biztosít a feltöltődéshez.