Munkahelyi biztonság és egészségvédelem az idősödő munkaerővel összefüggésben

OSH Professional

2: Egészséges munkahelyek minden korosztálynak

Munkahelyi biztonság és egészségvédelem az idősödő munkaerővel összefüggésben

Jogi kötelezettség

A munkáltatók jogi kötelezettsége, hogy minden tekintetben megteremtsék a biztonságos és az egészséges munkahelyi környezetet a munkavállalók számára. Ebbe beletartozik a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok értékelése, illetve a munka személyre szabása.

A törvény egyrészről a munkáltató kötelezettségévé teszi, hogy minden munkavállalót egyenlő bánásmódban részesítsen, másrészt tiltja a hátrányos megkülönböztetést mind az életkor, mind a rokkantság tekintetében.

Azonban az egyenlő bánásmód követelménye a teljes egyenlőség biztosítása érdekében, nem akadályozza meg a munkáltatót abban, hogy specifikus lépéseket tegyen az életkor vagy rokkantság okozta hátrányok megakadályozása vagy kompenzálása érdekében. Ebbe a körbe tartoznak a munkahelyi biztonság és egészségvédelem megteremtését célzó lépések, amik az idősebb vagy rokkant személyek munkakörnyezetbe történő integrációját segíthetik elő.

A kor és a sokszínűség figyelembe vétele kockázatértékeléskor

A kockázatértékelés a hatékony munkahelyi egészségvédelem és biztonság menedzsment alappillére. A

A kockázatértékelés a munkahelyi biztonság és egészségvédelmi kockázatmenedzsment azon lépése, amelynek keretében megtörténik a munkavállalókat fenyegető potenciális kockázatok és veszélyek beazonosítása, majd döntés születik a bevezetendő védőintézkedésekről és megelőző lépésekről. Ez egy dinamikus folyamat, ami a szervezetek számára proaktív politikák bevezetését teszi lehetővé a munkahelyi kockázatok menedzselése érdekében. (Source)

elkészítésekor fontos figyelembe venni a munkaerő sokszínűségét és külön figyelmet fordítani olyan különösen érzékeny munkavállalói csoportokra, mint a fiatal munkavállalók, az idősebb munkavállalók, a csökkent

A munkaképességet úgy lehetne leírni, mint egyensúlyt az egyén erőforrásai és a munkával kapcsolatos tényezők között. A munkaképességet szintén befolyásolja a munkahelyen kívüli környezet. Az egyéni erőforrások közé tartoznak a következő elemek: (1) egészség és funkcionális képességek; (2) kompetenciák és készségek; (3) értékek, attitűdök és motiváció. A munkával kapcsolatos tényezők alatt a munka tartalmát, a munkakörnyezetet, a munkaszervezést és a vezetést értjük. (Forrás)

ű munkavállalók, valamint a nők.

Az életkor a munkaerő sokszínűségének egyik tényezője, így az életkorból fakadó specifikus kockázati tényezőket figyelembe kell venni a kockázatértékeléskor. A kockázatok közé tartozik fiatal munkavállalók esetén a tapasztalat hiánya, az idősebb munkavállalók esetén pedig a funkcionális képességek potenciális változása.

Az egyének jelentős eltérést mutatnak egészségügyi és erőnléti szempontból és ezek a különbségek nőnek a korral, ebből adódóan mégsem szabad következtetéseket levonni pusztán az életkor alapján.

Főbb szempontok, melyeket érdemes figyelembe venni a

A kockázatértékelés a munkahelyi biztonság és egészségvédelmi kockázatmenedzsment azon lépése, amelynek keretében megtörténik a munkavállalókat fenyegető potenciális kockázatok és veszélyek beazonosítása, majd döntés születik a bevezetendő védőintézkedésekről és megelőző lépésekről. Ez egy dinamikus folyamat, ami a szervezetek számára proaktív politikák bevezetését teszi lehetővé a munkahelyi kockázatok menedzselése érdekében. (Source)

 kapcsán.
  • A

    A kockázatértékelés a munkahelyi biztonság és egészségvédelmi kockázatmenedzsment azon lépése, amelynek keretében megtörténik a munkavállalókat fenyegető potenciális kockázatok és veszélyek beazonosítása, majd döntés születik a bevezetendő védőintézkedésekről és megelőző lépésekről. Ez egy dinamikus folyamat, ami a szervezetek számára proaktív politikák bevezetését teszi lehetővé a munkahelyi kockázatok menedzselése érdekében. (Source)

    készítésének vagy felülvizsgálatának rendszeressége;
  • A munkakörökhoz tartozó feladatok figyelembevétele;
  • A korrekció intézkedések alapjai a képességek és az objektív kockázatok, nem kizárólag az életkor;
  • Rendszeres egészség felmérés a problémák beazonosítása érdekében

További információ a korérzékeny kockázatértékelésről itt található.

Az idősebb munkavállalók esetén többek között a következő kockázatok igényelnek különösebb megfontolást:

  • Ergonómiai veszélyek, mint például az ismétlődő mozdulatok, kézi mozgatás, kitekert, kényelmetlen testhelyzetek és statikus testtartás;
  • A váltott műszak;
  • A meleg, hideg vagy zajos munkakörnyezetek, vibráció (rezgés); és 
  • Nagy magasságban történő munkavégzés.

Kérdések, amiket figyelembe kell venni idősebb női munkavállalók esetén:

  • Változás kori jelenségek (olyan tünetek, mint például fáradékonyság, alvászavar, hirtelen kimelegedés); és
  • Gondoskodási kötelezettségek (ez mind férfi, mind női munkavállalókat befolyásolhat, de a gyakorlatban inkább a nőkre hárul. A gondoskodási terhek egyre jellemzőbbek a kor előrehaladtával a munkaerőn belül is, de leginkább az 50 és 64 év közötti munkavállalókra jellemző).

Pszichoszociális kockázatok (további informácókért kattintson ide):

  • Elavult készségek, képzések hiánya;
  • Kor alapú hátrányos megkülönböztetés; és
  • Rossz egyensúly a munka és magánélet között, például a gondoskodási kötelezettségek miatt

A

A kockázatértékelés a munkahelyi biztonság és egészségvédelmi kockázatmenedzsment azon lépése, amelynek keretében megtörténik a munkavállalókat fenyegető potenciális kockázatok és veszélyek beazonosítása, majd döntés születik a bevezetendő védőintézkedésekről és megelőző lépésekről. Ez egy dinamikus folyamat, ami a szervezetek számára proaktív politikák bevezetését teszi lehetővé a munkahelyi kockázatok menedzselése érdekében. (Source)

során fontos:
  • Bevonni a munkavállalói képviseletet, vagy magukat a munkavállalókat, köztük az idősebb munkavállalókat is annak érdekében, hogy a szükségleteik és álláspontjuk megfelelően képviselve legyen;
  • Biztosítani, hogy a teljes munkaidőben, a részmunkaidőben és a rugalmas munkaidőben dolgozó munkavállalók is figyelembe legyenek véve az értékelésnél;
  • A ténylegesen elvégzett munkafeladatokra fókuszálni (nem pedig a munkakör megnevezésére), hogy pontosabb képet lehessen kapni a valódi tevékenységről, és a fizikai és szellemi munkateherről, amit a munkavállalók tapasztalnak; és
  • Kockázat csökkentő intézkedéseket tenni, ami minden munkavállalót érint, beleértve az idősebb munkavállalókat is.

A

A kockázatértékelés a munkahelyi biztonság és egészségvédelmi kockázatmenedzsment azon lépése, amelynek keretében megtörténik a munkavállalókat fenyegető potenciális kockázatok és veszélyek beazonosítása, majd döntés születik a bevezetendő védőintézkedésekről és megelőző lépésekről. Ez egy dinamikus folyamat, ami a szervezetek számára proaktív politikák bevezetését teszi lehetővé a munkahelyi kockázatok menedzselése érdekében. (Source)

mellett az egészség ellenőrzése is olyan értékes információkat szolgáltathat, amelyek rámutathatnak hiányosságokra a munkahelyi ellenőrző intézkedések terén és segíthetnek a kockázati tényezők korai felismerésében.

A munkahely átalakítása

A

A kockázatértékelés a munkahelyi biztonság és egészségvédelmi kockázatmenedzsment azon lépése, amelynek keretében megtörténik a munkavállalókat fenyegető potenciális kockázatok és veszélyek beazonosítása, majd döntés születik a bevezetendő védőintézkedésekről és megelőző lépésekről. Ez egy dinamikus folyamat, ami a szervezetek számára proaktív politikák bevezetését teszi lehetővé a munkahelyi kockázatok menedzselése érdekében. (Source)

alapján a munkáltatóknak esetlegesen változtatásokat kell eszközölni, annak érdekében, hogy illeszkedjenek a munkavállalók változó kapacitásához és egészségi állapotához. A lépéseket az objektív kockázatok és a munkavállalói képességek alapján kell megtenni, nem pedig az életkor alapján.

Példák az adaptálásra, többek között:

  • A meglevő felszerelés korrekciója vagy új felszerelés szolgáltatása a kézi mozgatás, az ismétlődő vagy megerőltető mozdulatok, kényelmetlen testtartások csökkentése vagy elkerülése érdekében
  • Személyre szabható munkaállomások biztosítása, hogy minden életkorú dolgozónak megfeleljen;
  • Változó feladatok;
  • Rutin- és monoton feladatok automatizálása;
  • Műszakok változtatása; és 
  • Megvilágítás szabályozása.

A kockázatértékelésen alapuló munkahelyi adaptációnak dinamikusnak és folyamatosnak kell lennie végig az egyén karrierje során. A munkavégzési hely és és munkaszervezés akkor megfelelő, ha az minden életkorú munkavállaló számára előnyös.

Példa helyes gyakorlatokra

Itt (következő rész) tovább olvashat a korfüggő változásairól a funkcionális képességek korfüggő változásairól, annak munkára gyakorolt hatásáról, és arról, hogyan lehet kezelni.

A munkahelyi egészségvédelem és biztonság, illetve a

A munkaképességet úgy lehetne leírni, mint egyensúlyt az egyén erőforrásai és a munkával kapcsolatos tényezők között. A munkaképességet szintén befolyásolja a munkahelyen kívüli környezet. Az egyéni erőforrások közé tartoznak a következő elemek: (1) egészség és funkcionális képességek; (2) kompetenciák és készségek; (3) értékek, attitűdök és motiváció. A munkával kapcsolatos tényezők alatt a munka tartalmát, a munkakörnyezetet, a munkaszervezést és a vezetést értjük. (Forrás)

koncepciójának holisztikus megközelítése

Az öregedő munkaerőre vonatkozó munkahelyi egészségvédelem és biztonság átfogó megközelítést igényel, figyelemmel számos különböző tényezőre, amely befolyásolja egy személy munkaképességét. A

A munkaképességet úgy lehetne leírni, mint egyensúlyt az egyén erőforrásai és a munkával kapcsolatos tényezők között. A munkaképességet szintén befolyásolja a munkahelyen kívüli környezet. Az egyéni erőforrások közé tartoznak a következő elemek: (1) egészség és funkcionális képességek; (2) kompetenciák és készségek; (3) értékek, attitűdök és motiváció. A munkával kapcsolatos tényezők alatt a munka tartalmát, a munkakörnyezetet, a munkaszervezést és a vezetést értjük. (Forrás)

koncepciója egy ilyen megközelítést képvisel. Tudjon meg többet a

A munkaképességet úgy lehetne leírni, mint egyensúlyt az egyén erőforrásai és a munkával kapcsolatos tényezők között. A munkaképességet szintén befolyásolja a munkahelyen kívüli környezet. Az egyéni erőforrások közé tartoznak a következő elemek: (1) egészség és funkcionális képességek; (2) kompetenciák és készségek; (3) értékek, attitűdök és motiváció. A munkával kapcsolatos tényezők alatt a munka tartalmát, a munkakörnyezetet, a munkaszervezést és a vezetést értjük. (Forrás)

koncepciójáról itt (következő rész).