Mi az én feladatom a munkába való visszatérés során?

Worker

4: A munkába való visszatérés

Mi az én feladatom a munkába való visszatérés során?

Ismerje a jogait

A munkáltatójának jogi kötelezettsége, hogy minden munkavállalót egyenlően kezeljen és ésszerű keretek között alkalmazkodjon a fogyatékkal élők igényeihez. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak megfelelő lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a fogyatékkal élő munkavállaló részt vehessen a munkában.

Fontos ismerni a jogait és tisztában lenni a munkahelye munkába való visszatéréssel kapcsolatos szabályaival, arra az esetre, ha megbetegedne vagy munkahelyi baleset érné.

Az együttműködés jelentősége

Az eredményes visszatérés általában együttműködést igényel Ön, a munkáltatója, az egészségügyi szolgáltatója és a munkahelyi biztonság és egészségvédelmi felelős között. A munkáltatójának együtt kell dolgoznia önnel és az orvosával vagy más egészségügyi szakemberrel, hogy egy olyan visszatérési tervet dolgozzanak ki, amit meg tud valósítani.

Amennyiben hosszabb betegállományban van, próbálja már az elejétől tartani a kapcsolatot a munkáltatójával. Ez jelenthet:

  • rendszeres telefonhívásokat, email-eket;
  • naprakész tájékoztatás kérését a munkahelyi történésekről; és
  • megállapodást arról, hogy a betegségével vagy a

    A munkaképességet úgy lehetne leírni, mint egyensúlyt az egyén erőforrásai és a munkával kapcsolatos tényezők között. A munkaképességet szintén befolyásolja a munkahelyen kívüli környezet. Az egyéni erőforrások közé tartoznak a következő elemek: (1) egészség és funkcionális képességek; (2) kompetenciák és készségek; (3) értékek, attitűdök és motiváció. A munkával kapcsolatos tényezők alatt a munka tartalmát, a munkakörnyezetet, a munkaszervezést és a vezetést értjük. (Forrás)

    -csökkenésével kapcsolatban a munkatársakkal milyen részletek kerüljenek megosztásra és melyek maradjanak titokban

Összességében a sikeres visszatérés fontos tényezője az Ön aktív részvétele a folyamatban és motiváltsága a munkába való minél előbbi visszatérésben.

Példa helyes gyakorlatokra

A hazai szabályozás leginkább a A foglalkozási (vagy munkahelyi) rehabilitáció célja az egyént képessé tenni fizikális vagy mentális akadályok leküzdésére, hogy megtarthassa munkáját, illetve visszatérhessen a munkába vagy egyéb hasznos foglalkozásba. körében tárgyalja a munkába való visszatéréshez kapcsolódó kérdéseket. A hazai munkavédelmi szabályok komoly kötelezettségeket írnak elő a munkáltatókkal szemben a megváltozott

A munkaképességet úgy lehetne leírni, mint egyensúlyt az egyén erőforrásai és a munkával kapcsolatos tényezők között. A munkaképességet szintén befolyásolja a munkahelyen kívüli környezet. Az egyéni erőforrások közé tartoznak a következő elemek: (1) egészség és funkcionális képességek; (2) kompetenciák és készségek; (3) értékek, attitűdök és motiváció. A munkával kapcsolatos tényezők alatt a munka tartalmát, a munkakörnyezetet, a munkaszervezést és a vezetést értjük. (Forrás)

ű munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatban, melynek keretében szükséges elősegíteni a foglalkoztatásukat a munkakörülmények módosításával. A hátrányos megkülönböztetés tilalmából adódóan természetesen a munkaviszony megszüntetésének indoka sem lehet a megváltozott

A munkaképességet úgy lehetne leírni, mint egyensúlyt az egyén erőforrásai és a munkával kapcsolatos tényezők között. A munkaképességet szintén befolyásolja a munkahelyen kívüli környezet. Az egyéni erőforrások közé tartoznak a következő elemek: (1) egészség és funkcionális képességek; (2) kompetenciák és készségek; (3) értékek, attitűdök és motiváció. A munkával kapcsolatos tényezők alatt a munka tartalmát, a munkakörnyezetet, a munkaszervezést és a vezetést értjük. (Forrás)

. Az új Munka Törvénykönyve szellemiségébe illeszkedően a védelem szűkebbnek tekinthető, mint Európa más országaiban. Az említett Munka Törvénykönyve, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben) mellett a megváltozott

A munkaképességet úgy lehetne leírni, mint egyensúlyt az egyén erőforrásai és a munkával kapcsolatos tényezők között. A munkaképességet szintén befolyásolja a munkahelyen kívüli környezet. Az egyéni erőforrások közé tartoznak a következő elemek: (1) egészség és funkcionális képességek; (2) kompetenciák és készségek; (3) értékek, attitűdök és motiváció. A munkával kapcsolatos tényezők alatt a munka tartalmát, a munkakörnyezetet, a munkaszervezést és a vezetést értjük. (Forrás)

ű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény, illetve a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet tekinthető fontosnak a témával kapcsolatosan.